Az elektromos autók akkumulátorainak fejlesztésében és gyártásában eddig az ázsiai vállalatok domináltak. Az európai ipar és politika jelenleg ezt változtatja meg – Németországgal mint hajtóerővel. Mutatjuk, hogy mely (részben tervezett) helyszíneken léteznek vagy épülnek még gigagyárak. És azt, hogy hol folynak kutatások az elektromos járművek akkumulátorainak következő generációjával kapcsolatban.
Az elektromos autók akkumulátorcelláinak és gyártásának témája ellentmondásos. Az e-mobilitásra való áttérés kezdeti időszakában azt mondták, hogy az ázsiai beszállítók olyan technológiai előnnyel rendelkeznek, és olyan olcsón tudják előállítani az energiatároló rendszereket, hogy nem éri meg az európai cellagyártás. Ugyanakkor többször hangsúlyozták az akkumulátorok fontosságát az elektromobilitás szempontjából. Még az autógyártók is ezeket nevezik az elektromos járművek legfontosabb részének, nem a motort vagy a futóművet.
Ha akkumulátorcellákról van szó, nem szabad túlságosan függővé válnunk a kínai vagy dél-koreai szereplőktől. Ezért fokozatosan újragondolásra kerül sor. Az európai autóipar az ázsiai nagyágyúkkal, például a CATL-lel, az LG Chemmel vagy a Samsunggal és a helyi politikusok támogatásával elkezdett cellagyártó létesítményeket telepíteni Európában. Különösen Németország profitál ebből a fejlődésből, amint azt az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb statisztikái mutatják. A statisztikák szerint 2022 végéig már tizenkét akkumulátorgyár kezdte meg a működést Németországban.
Forrás: Auto Motor Sport
Az EU-ban 39 üzemben gyártanak akkumulátorokat elektromos járművekhez. Németországban fokozatosan épülnek ki a gyárak.
Az Európai Unió 27 országa közül csak 17 rendelkezik legalább egy gyártóüzemmel; az EU-ban összesen 38 van, egész Európában pedig csak néggyel több, ha Oroszországot és Törökországot is beleszámítjuk. Az európai autógyárak teljes számához (322) képest azonban a 42 akkumulátorgyár kevésnek számít. Van tehát még potenciál, ezért az iparág további telephelyeket tervez, ahol az elektromos járművek akkumulátorait és celláit fejlesztenék és gyártanák. Alább bemutatjuk a tervezett és a már meglévő üzemeket.
Schwarzheide: A BASF és a katódgyár
A lítium-ion akkumulátorok egyik legdrágább, legösszetettebb és legfontosabb alkatrésze a katód, azaz a pozitív pólus. Ez gyakran polikristályos (újabban monokristályos) lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxidból (NMC) áll. Az európai akkumulátoripar még mindig teljes mértékben a monopolhelyzetben lévő Kínától függ ezen anyagok beszerzésében. A BASF új gyára a brandenburgi Schwarzheide telephelyen (Lausitz, Brandenburg) az első olyan európai üzem, amely ezen változtat.
Végre katódok Németországból: a BASF 1990 óta fejleszt és gyárt katódokat a Schwarzheide-i vegyipari telephelyen. Az új akkumulátorgyár az első katódgyártó üzem Európában. Forrás: AutoMotorSport
A vállalat 2023. június 29-én kezdte meg itt a lítium-ion akkumulátorokhoz szükséges katódanyag gyártását, amely évente akár 400 000 elektromos autó számára is elegendő lehet. A kereslet már most is óriási. A termelés a következő két évre teljesen kihasznált. A BASF egy prototípus üzemet is tervez Schwarzheideben az akkumulátorok újrahasznosítására. A vállalat vezető szerepet kíván játszani az autóiparban használt lítium-ion akkumulátorok újrahasznosításában.
Salzgitter: VW és Power-Co
A VW-csoportnak 2022 nyara óta van saját leányvállalata, amely az akkumulátor-üzletágat viszi. A neve: Power-Co. A cég székhelye Salzgitterb, ahol július elején tették le egy új cellagyár alapkövét. Ahol ma még – gyakorlatilag a szomszédban – belsőégésű motorokat gyártanak a Volkswagen és testvérmárkái számára, ott 2025-től mintegy 5000 alkalmazott fogja gyártani a 2021-ben bemutatott szabványosított cellát, amelyet a VW-csoport elektromos autóinak akár 80 százalékában is használni fognak. A jövőben az éves akkumulátorgyártás Salzgitterben várhatóan 40 gigawattóra körül lesz.
Heide: Northvolt
A VW eredetileg a svéd Northvolt akkumulátorgyártóval közösen akart gigagyárat működtetni Salzgitterben. A megállapodást azonban 2021-ben felmondták. A svédek most saját kezdeményezésre folytatják a Northvolt Zwei cellagyárának megépítését Németországban. Ez a Hamburgtól mintegy 90 kilométerre északnyugatra fekvő Heide városában kap helyet, és 2025-re készül el. Az új telephely várhatóan 3000 munkahelyet teremt majd. A Northvolt a helyszín előnyeként említi az Észak- és Közép-Európa közötti elhelyezkedést és a rendelkezésre álló tiszta energia mennyiségét. Itt a Northvolt évi 60 gigawattóra összkapacitású vontatási akkumulátorokat kíván gyártani. Az elegendő állami támogatás hiánya miatti kezdeti késedelmek után a Northvolt az állami tulajdonú KfW bankon keresztül 600 millió euró értékű beváltható kötvényt kapott a gyár 2023 októberében történő megépítéséhez. A Northvolt az építkezés teljes költségét 4,5 milliárd euróra becsüli. A Northvolt Zwei többek között a Volvo, a BMW és a Volkswagen-csoport számára fog cellákat gyártani.
Kamenz: Mercedes-Benz és Deutsche Accumotive
A Li-Tec GmbH, az Evonik és a Daimler AG közös vállalkozása 2008-ban kezdte meg a működést. Hét veszteséges év után a termelés egyelőre leállt. De nem sokáig: a Deutsche Accumotive, az időközben átnevezett Mercedes-Benz AG százszázalékos leányvállalata, most újra gyártja az e-autók akkumulátorait Kamenzben. A vállalat 2018-ban nyitotta meg második üzemét a szászországi városban, ahol személyautók és haszongépjárművek akkumulátorai készülnek – többek között a Mercedes EQ modellekhez.
A Daimler egyre több Kamenzből származó vontatóakkumulátort használ.
Forrás: AutoMotorSport
Kölleda: MDC Power GmbH (Mercedes-Benz)
A Mercedes eddig is a türingiai városban gyártott belsőégésű motorokat. Ez az évtized közepétől változni fog, ekkorra a gyártó azt tervezi, hogy az új, tisztán elektromos EQ modellekhez szükséges akkumulátor-összeszerelést telepít oda. A Mercedes azonban a végső döntést a türingiai tartományi kormány támogatásától kívánja függővé tenni; egy erre vonatkozó szándéknyilatkozatot már ki is adtak.
Untertürkheim és Sindelfingen: Mercedes-Benz
A Mercedes-Benz globális hajtásgyártó hálózatának legnagyobb telephelyén jelenleg az akkumulátorok és akkumulátorcellák jövőbeli generációinak kutatásával és fejlesztésével foglalkozó kompetenciaközpont, az E-Campus épül. Az EQE és EQS akkumulátor-rendszerek 2021 óta készülnek a hedelfingeni üzemrészben. A brühli telephely szintén Untertürkheimhez tartozik: A legújabb plug-in hibrid generáció akkumulátorai már itt készülnek; a teljesen elektromos modellek akkumulátorai 2024-ben kerülnek ide. A sindelfingeni telephely is csatlakozik majd az akkumulátorgyártó hálózathoz; erről azonban egyelőre nincsenek további információk.
Jawor (Lengyelország): Mercedes-Benz
A Mercedes 2019 óta gyárt négyhengeres benzin- és dízelmotorokat a lengyelországi telephelyen. A plug-in hibrid modellekhez szükséges akkumulátorok 2020-ban, az EQA és EQB modellekhez szükséges akkumulátoros rendszerek egy évvel később kerültek ide.
Grünheide Berlin közelében: Tesla
Bár az építkezés különböző okok miatt időről időre megtorpant, a Tesla grünheidei üzeme mostanra már működik. A Berlin melletti telephelyen a Gigafactory 4 nemcsak autókat, hanem akkumulátorcellákat is gyárt majd. Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója 2020-ban jelentette be, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyára Brandenburgban épül fel. Az első szakaszban a termelési kapacitás évi 100 gigawattóra körül lesz. Később 250 gigawattórára bővülhet. Legalább 2000 munkahelyet teremtenének.
Jelenleg azonban nem világos, hogy a Tesla valóban folytatja-e ezeket a terveket. Bár a gyártó már most is gyárt akkumulátor-alkatrészeket Grünheide-ben, egybehangzó sajtóinformációk szerint a jövőben inkább az USA-ban hozná létre az energiatároló rendszerek tömeggyártását. Ennek hátterében a jelenleg hatályos inflációcsökkentési törvény (IRA) áll: e törvény értelmében a Tesla amerikai vásárlói csak akkor részesülnek támogatási prémiumban elektromos autók vásárlásakor, ha a modellt, beleértve az akkumulátort is, az USA-ban gyártották, és az akkumulátorokhoz szükséges ásványi anyagok meghatározott arányban az USA-ból vagy az Egyesült Államokkal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származnak. Németország és az USA között nincs ilyen megállapodás.
A Tesla azonban a Tagesspiegelben cáfolja, hogy a Grünheide számára készült akkumulátorterveket a fiók mélyére süllyesztették volna. Bár az IRA miatt most valóban az amerikai tervek kerülnek a középpontba, a helyi autógyártáshoz szükséges akkumulátorcellák továbbra is helyben készülnek majd. Az előkészületek teljes gőzzel folynak, és a hírek szerint a termelés felfutási fázisában van. A Grünheide egyes akkumulátor-alkatrészeit még exportra is szánják.
Lauchhammer: Svolt
A Svolt a Great Wall Motors autógyártó spin-offja. A vállalat lítium-ion akkumulátorokat és akkumulátor-rendszereket fejleszt és gyárt elektromos járművekhez, és már második cellagyárát tervezi Németországban, amit a brandenburgi Oberspreewald-Lausitz tartományban található Lauchhammerben szándékozik felépíteni. A kínai vállalat a szélturbinákat gyártó Vestasé telephelyét veszi át, amely nemrégiben szüntette be ott a rotorlapátok gyártását. A Svolt a meglévő csarnokok közül a lehető legtöbbet szeretné tovább használni, de a közeljövőben átépítésre és bővítésre is szükség lesz. Azt még nem jelentették be, hogy mikor fogják az első akkumulátorcellákat gyártani.
Überherrn és Heusweiler: Svolt
Felvetődik a kérdés, hogy a Svolt Lauchhammerben vagy Überherrnben indítja-e be első németországi cellagyárát. Az eredeti tervek szerint 2023-ban Saar-vidéken kellene elkészülnie, kérdéses azonban, hogy az ütemterv tartható-e. A lakossági tiltakozások és a helyi politikában kialakult nézeteltérések miatt az eredetileg 2021 elejére tervezett építkezés megkezdése csúszik. Überherrnben az első szakaszban legfeljebb 400, a végső bővítési szakaszban pedig mintegy 2000 munkavállalónak adnának munkát. A Svolt kezdetben hat gigawattóra termelési kapacitást tervez. A kereslet függvényében ezt hat további lépésben 24 gigawattórára kívánják bővíteni. Az Überherrnből és Lauchhamból származó cellákat egyébként a Svolt heusweileri gyárában kész elektromosautó-akkumulátorokká „csomagolják”. Ez a helyszín Überherrntől mindössze mintegy 30 kilométerre található. Időközben a Svolt a Stellantist is bemutatta, mint a németországi e-autó akkumulátorok első vásárlóját.
Lipcse: BMW
A BMW lipcsei üzemében 2021 óta gyártanak akkumulátormodulokat. Kezdetben csak az iX számára, 2022 nyarától pedig egy második gyártósoron az i4 számára is, amelyet végül Münchenben szerelnek össze. A második gyártósor mintegy 4250 négyzetméternyi területet foglal el a korábban a szászországi városban gyártott i3-as megszűnése miatt megüresedett területeken. A BMW összesen mintegy 700 embert foglalkoztat a lipcsei akkumulátorgyártásban.
A BMW iX és i4 modellek akkumulátor-moduljai 2021 óta készülnek Lipcsében. Forrás: AutoMotorSport
Debrecen, Magyarország: BMW
A BMW nem csak autókat fog gyártani a Budapesttől mintegy 230 kilométerre keletre fekvő új üzemben. Az autógyártó vezetőségének döntése nyomán egy nagyfeszültségű akkumulátorgyártó üzem is épül a telephelyen. Ez azonban nem magukat a cellákat jeletni: az új, hatodik generációs, kerek cellákat Magyarországra szállítják, és csupán egy fémkeretbe helyezik majd őket, aztán az Neue Klasse platformjára épülő járművek alvázába helyezik. A BMW az üzem megnyitásáig több mint kétmilliárd eurót fektet be az új magyarországi telephelybe. Az akkumulátorgyártásban több mint 500 új munkahely jön létre.
Irlbach és Straßkirchen: BMW
A BMW akkumulátor-összeszerelő üzemet tervez Alsó-Bajorországban is, ahol a bővítés kezdeti szakaszában mintegy 1600 munkahelyet kívánnak létrehozni. Az autógyártó erre a célra a Straubing-Bogen körzetben lévő Irlbach és Straßkirchen településeken egy 105 hektáros területet vásárolt meg. A vállalatcsoport innen kívánja ellátni nagyfeszültségű akkumulátorokkal a müncheni, regensburgi és dingolfingi autógyárait. A terveket kezdetben a település ellenzőinek polgári petíciója miatt megakasztották. A telephely mellett 2023 szeptemberének végén született döntés egy egyértelmű népszavazást követően (mintegy 75 százalékos támogatottsággal). Az építési munkálatok a tervek szerint 2024 elején kezdődnek, így az 2026-ban megkezdheti működését. A végső bővítési fázisban évente 600 000 akkumulátorcsomagot fognak itt gyártani.
Parsdorf: BMW
A BMW 2022 őszén nyitotta meg az akkumulátorcellagyártás új kompetenciaközpontját. A 15 000 négyzetméteres telephelyen most kezdődött meg a lítium-ion akkumulátorcellák gyártása. Ezek azonban nem a sorozatgyártású autók számára készült cellák, hanem mintacellák. A CMCC-ben (Cell Manufacturing Competence Centre – Cellagyártási Kompetencia Központ) a bajorok „a nagy teljesítményű akkumulátorcellák jövőbeli generációinak iparosítását szeretnék demonstrálni”. Ez azt jelenti, hogy a parsdorfi beszállítók képesek lesznek a BMW specifikációinak megfelelő akkumulátorcellákat gyártani, és optimalizálni azok minőségét, teljesítményét és költségeit. Ezeket a cellákat a BMW következő generációs „Neue Klasse” elektromos autóiban fogják használni. A BMW jelenleg kizárja, hogy saját nagyüzemi akkumulátorcellagyártást végezne a telephelyen. A kompetenciaközpont első bővítési szakaszának beruházása mintegy 170 millió eurót tesz ki. A parsdorfi telephelyen 80 alkalmazott dolgozik.
Arnstadt: CATL
2022 decemberében a cellagyártó Contemporary Amperex Technology (CATL) megnyitotta új gyárát Erfurter Kreuzban. A kínai vállalat 1,8 milliárd eurót fektet be, hogy a világ egyik legnagyobb akkumulátorcellagyárában mintegy 2000 alkalmazott lítium-ion akkumulátorokat gyárthasson. Ez az első Kínán kívüli CATL akkumulátorgyár. A vállalat kezdetben nyolc gigawattóra (GWh) éves kapacitásra kapott engedélyt a türingiai tartományi kormánytól. Ezt a számot fokozatosan 14 GWh-ról 24 GWh-ra kívánják növelni, hogy többek között a Mercedes és a BMW számára is szállíthassanak akkumulátorokat.
Frauenfeld/Svájc: Swiss Clean Battery AG
A 2022 februárjában alapított Swiss Clean Battery (SCB) AG 2024-től a svájci Thurgau kantonban található Frauenfeldben tervezi gyártani az elektromos autók akkumulátorát. Azonban nem hagyományos lítium-ion akkumulátorokat, hanem innovatív szilárdtest energiatároló rendszereket állítanak elő. Első lépésben az éves termelés 7,2 millió akkumulátorcella lesz, ami 1,2 gigawattóra (GWh) összkapacitásnak felel meg. Ezeket a számokat a jövőben 48 millió cellára és 7,6 GWh-ra kívánják növelni. Az SCB AG egy 20 000 négyzetméteres üzemmel és 181 alkalmazottal kíván indulni. Ez végül 100 000 négyzetméterre és 1061 alkalmazottra nőhet. Az induló vállalkozás minden gépet és vegyi anyagot Svájcból és Németországból kíván beszerezni.
Tübingen: Porsche
A Porsche akkumulátorgyártóvá szeretne válni. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapban Oliver Blume vezérigazgató bejelentette, hogy a VW-csoport leányvállalata akkumulátorgyárat kíván építeni Tübingenben. Ez nagy teljesítményű cellákat fog gyártani, amelyek kiegészítik majd azokat az alkatrészeket, amelyeket a Porsche a Volkswagen-csoport más cellagyáraitól szerez be. Ehhez a projekthez a gyártó pénzügyi támogatást remél a politikusoktól, akik Európa-szerte milliárdokat bocsátanak rendelkezésre az akkumulátorgyártás fejlesztésére.
Ludwigsfelde: Microvast
Van-e köze a Tesla bejelentéséhez annak, hogy az akkumulátor-rendszereket gyártó Microvast szintén Brandenburgban telepedik le? Mégpedig Ludwigsfelde-ben, mindössze 50 kilométerre Grünheidétől. Nem, mert az amerikaiaknak eddig semmilyen üzleti kapcsolata nem volt a kaliforniaiakkal, és 2021 februárja óta gyártanak a telephelyen buszok és más haszongépjárművek számára akkumulátorokat. A vállalat összesen három számjegyű milliós összeget fektet be, hogy az akár 250 alkalmazottal évi 300 ezer és 500 ezer közötti akkumulátor-modult gyárthasson, összesen nyolc-tizenkét gigawattóra kapacitással.
Ellwangen: Varta
A Varta is beszáll az elektromos autók akkumulátorainak gyártásába. A Baden-Württemberg és Bajorország határán található vállalat 2021 végétől az ellwangeni székhelyén egy kísérleti gyártósoron innovatív lítium-ion cellákkal ellátott akkumulátorokat tervez gyártani. Ezeket elsősorban a prémium szegmensbe tartozó járművekben lehetne felhasználni. Azt azonban még nem tudni, hogy a Varta mely autógyártókkal működik együtt. A vállalat összesen 300 millió euró támogatást kapott az elektromos-autógyártás fejlesztésére.
A Varta az elektromos autók akkumulátorainak gyártásába is be akar szállni. Forrás: AutoMotorSport
Bitterfeld-Wolfen: Farasis Europe GmbH
A Daimler megállapodást kötött a kínai Farasis Energy akkumulátorcellagyártó európai fióktelepével, amely 2020 nyarán jelent meg, és amely szerint a Farasis akkumulátorcellagyárat épít Bitterfeld-Wolfenben és akár 2000 új munkahelyet kíván teremteni. A vegyipari hagyományairól ismert szász-anhalti városban lévő gyár 2022-ben kezdte volna meg a termelést, a tervek szerint 16 gigawattóra kapacitással. A keletnémet telephelyet kezdettől fogva CO2-semleges gyárnak tervezték. A Farasis a Daimler és más európai ügyfelek ellátására kívánta Bitterfeldben gyártani az első generációs cellákat. A vállalat erre a célra egy meglévő épületet tervezett használni, amelyet a Farasis már a wolfeni telephellyel együtt megvásárolt.
A cellák új generációja (4. generáció) iránti hatalmas keresletnövekedés miatt a Farasis „a Daimlerrel szorosan egyeztetve” úgy döntött, hogy először az Európán kívüli gyártóüzemek felfuttatását helyezi előtérbe. Miután egy ideig nem volt világos, hogyan halad tovább a tervezett telephely, a városi tanács végül levonta a konzekvenciákat, felmondta a városfejlesztési szerződést, és ezzel biztosította a „tiszta lapot”. Miután Farasis megerősítette a vonatkozó jelentéseket, a helyszínt valószínűleg elvetik, mielőtt még megépülne. A Mercedes szerint a Farasisszal való együttműködés és a Farasisba történő befektetés folytatódna. A török Togg elektromosautó-gyártó startup céggel kötött szállítási szerződéseket valószínűleg szintén nem érintik a megváltozott tervek.
Kaiserslautern: Közös Vállalat Automotive Cells Company
Németországban és Franciaországban a politikusok erőteljesen szorgalmazzák az európai akkumulátorcellagyártás létrehozását. Az ebben részt vevő konzorciumot az Opel anyavállalata (akkor PSA, ma Stellantis) és a Total csoporthoz tartozó francia akkumulátorgyártó Saft alapította. Ehhez az Automotive Cell Company (ACC) nevű vegyesvállalathoz most a Mercedes-Benz is csatlakozott. A cég szintén Németországban fogja gyártani az elektromos autók akkumulátorait. Ennek érdekében a hagyományos Opel-üzemben, Kaiserslauternben egy új üzemet építenek, amely 2025-ben kezdi meg működését, és 2000 embert foglalkoztat majd. Évente körülbelül egymillió akkumulátort fog gyártani, a kezdeti összkapacitás nyolc gigawattóra, a végső kapacitás pedig 32 gigawattóra lesz.
Willstätt: Leclanché és Eneris Group
Egészen eddig ez egy meglehetősen kis méretű cellagyártó üzem volt: a Leclanché jelenleg évi egymillió lítium-ion cellát gyárt a baden-württembergi telephelyen, évi 200 megawattóra összkapacitással. A svájci vállalat azonban jelenleg a lengyel Eneris csoporttal közösen jelentős beruházásokat hajt végre az üzemben, hogy 2022-re egy gigawattórára bővítse a termelést. Hosszú távon pedig a 2,5 gigawattóra feltételeinek megteremtése a cél.
Az, hogy az e-mobilitás valóban áttörést ér-e el, mindenekelőtt az akkumulátoroktól függ.
Forrás: AutoMotorSport
Európai akkumulátorcellás szövetség
Kilenc európai ország vesz részt egy újabb akkumulátorcellás szövetségben. A kezdeményezés élén a német Gazdasági Minisztérium áll, amely egymilliárd euróval támogatja a hazai akkumulátorcellagyártás kiépítését. Hivatalosan azonban még nem ismert, hogy mely vállalatok a tagjai ennek a második konzorciumnak. A Handelsblatt többek között a BMW-t, a BASF-et, a Varta-t és egy negyedik német vállalatot említi. Az sem ismert még, hogy hol épülnének a gyártóüzemek, és hány munkahelyet teremthetnének ott. A kezdeményezés konkrét célja viszont az értékteremtés elősegítése és a munkahelyek megőrzése Németországban.
TerraE és a BMZ csoport
A hat vállalatból álló konzorcium 2017 tavaszán alakult meg Frankfurtban – azzal a céllal, hogy egy akkumulátorcellagyárat fokozatosan gigagyárig fejlesszenek. A vezető cég a karlsruhei BMZ Group akkumulátorspecialista volt, amely 2018 őszén teljesen átvette a TerraE-t. Az alsó-frankföldi vállalat eddig ázsiai akkumulátorcellákat dolgozott fel lítium-ion akkumulátorokká, amelyeket többek között a Streetscooter, az aacheni székhelyű, elektromos kisbuszokat gyártó cég használ. Most saját cellagyártást szeretnének létrehozni, és ehhez a projekthez keresnek befektetőket.
A térképen: az elkövetkező néhány évben több, akkumulátorcellákat gyártó üzem épül Európában. Forrás: AutoMotorSport
Amint a fenti térkép mutatja, más európai országok sem tétlenkednek, amikor az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges új cellagyártó üzemek létesítéséről van szó. A lengyelországi Wroclawban és a magyarországi Gödön már megkezdték a munkát. A térkép azonban némi egyensúlytalanságot is mutat: az akkumulátorgyártók Németország mellett főként Kelet-Európában, illetve egyes esetekben skandináv helyszíneken és az Egyesült Királyságban létesítenek telephelyet. Spanyolország is feltörekvőben van – elsősorban a VW leányvállalatának, a Power-Co-nak köszönhetően.
Dunkerque/Franciaország: Prologium
A tajvani Prologium, a szilárdtest-akkumulátorok specialistája 5,2 milliárd eurót fektet be Franciaország északi részén, hogy Dunkerque-ben (Dunkerque) cellagyárat építsen, amelynek éves kapacitása 48 gigawattóra lesz. A Prologium európai autógyártó partnerei, köztük a Mercedes-Benz, onnan kapják majd az akkumulátorcellákat. A tajvani vállalat egy másik akkumulátor-fejlesztő központot is ott akar létrehozni. Az üzem építése 2024 második felében kezdődik, a tervek szerint 2026 végén kezdheti meg működését. Kezdetben valószínűleg még első generációs, 100 százalékban szilícium-oxid anóddal ellátott szilárdtest-akkumulátorokat gyártanak majd. Később a tajvaniak át akarnak térni az új, lítium-kerámia cellakémiát alkalmazó LLCB technológiára.
Martorell/Spanyolország: Seat és Power-Co
A Seat a Barcelona melletti Martorellben található központjához egy akkumulátor-rendszereket összeszerelő üzemet épít. „Az építkezés a következő hetekben kezdődik, és 2025-re kell befejeződnie” – mondta Wayne Griffiths. A VW-csoporthoz tartozó gyártó vezérigazgatója a beruházás összegét mintegy 300 millió euróra teszi. Az új gyár mintegy 64 ezer négyzetméteres lesz, és közvetlenül kapcsolódik majd ahhoz a gyártócsarnokhoz, ahol a jövőben az új MEB Small platformra épülő elektromos kisautók – köztük a VW ID.1 és ID.2, valamint a Cupra Raval – készülnek.
Sagunto/Spanyolország: Power-Co
A Martorellben összeszerelt akkumulátorok többek között a Power-Co celláit használják, amelyeket 2026-tól egy új gigagyárban fognak gyártani Saguntóban. Az eredeti tervek szerint egy 23 vállalatból álló konzorcium akart ott cellagyárat építeni. Az élen a Ford állt volna; az amerikai gyártó és VW-kooperációs partner 2025-től saját helyszínén, a kicsit délebbre fekvő valenciai üzemében fog elektromos autókat gyártani. A Power-Co több mint hárommilliárd eurót fektet be Saguntóban, és 40 gigawattóra összteljesítményt tervez, ami a jövőben 60 gigawattórára bővíthető. A gyár várhatóan 3000 embert fog foglalkoztatni. A spanyolországi és salzgitteri (lásd fentebb) cellagyártás mellett a VW leányvállalata a kanadai St Thomasban is cellagyártással foglalkozik. A jövőben összesen hat Power-Co cellagyár épül Európában.
UK: Tata Group
A brit szigeteken több úgynevezett gigagyárat terveznek. A Tata Group, a brit Jaguar Land Rover (JLR) gyártó anyavállalata, Somerset megyében tervezi első, hazáján kívüli cellagyárát. A konszern négymilliárd fontért (jelenleg mintegy 4,6 milliárd eurónak megfelelő összegért) épít gyárat Délnyugat-Angliában, amelynek összteljesítménye a jövőben 40 gigawatt lesz. A Gigafactory, amely 100 százalékban zöldáramból fog működni, akár 4000 embernek is munkát adhat majd, és elsősorban a JLR-t és a csoport fő márkáját, a Tata Motors-t fogja ellátni elektromos autók akkumulátorával, amint üzembe áll. A Tata ezen a telephelyen tervezi a régi akkumulátorok nagyszabású újrahasznosítását is.
Egyesült Királyság: Coventry
Egy másik gigagyár Coventryben épül. A város a brit autóipar vitathatatlan központja volt egészen a hanyatlásáig. A gyár várhatóan 6000 embert foglalkoztat majd, további munkahelyeket pedig a szomszédos beszállítóknál teremtenek. A gigagyár a tervek szerint 2025-ben kezdi meg a munkát, és teljes kapacitással 60 gigawattóra kapacitású elektromos autóakkumulátorokat fog gyártani. A projekt mögött, amelynek keretében összesen 2,5 milliárd fontot (közel 2,9 milliárd eurót) fektetnek be a régióban, nem autó- vagy akkumulátorgyártó áll, hanem a brit kormány által támogatott, a régió vállalataiból, helyi hatóságokból és egyetemekből álló konzorcium.
UK: Fortescue és WAE
A Williams Advanced Engineering (WAE) bejelentette, hogy 2023 vége előtt üzembe helyez egy akkumulátorgyárat az oxfordshire-i Kidlingtonban. A tervek azt követően születtek, hogy a WAE-t 2022 elején átvette a Fortescue ausztrál bányavállalat, és a gyár építése már akkor megkezdődött. A mintegy 300 alkalmazott elsősorban nehéz haszongépjárművek számára gyárt majd ott akkumulátorokat. A Fortescue és a WAE azt tervezi, hogy 2024-ben a közeli Banburyben nyit egy másik gyárat, amely szintén akkumulátorokat fog gyártani.
Egyesült Királyság: Valószínűleg nem lesz gigagyár a Britishvoltnál
A Britishvolt az északkelet-angliai Blyth kikötővárosban tervezte első cellagyárát, amely eredetileg 2023-ban kezdte volna meg működését. Az újonnan alapított akkumulátorcsoport 2,6 milliárd fontot (mintegy hárommilliárd eurót) akart ott befektetni, és akár 3000 embert is foglalkoztatni. A környező beszállítói láncban további 5000 munkahelyet szándékoztak létrehozni. Az alapkőletétel azonban még nem történt meg, a termelés beindítását 2025 közepére halasztották. A sikertelen befektető-keresés és a Britishvolt fizetésképtelensége miatt ma már több mint kérdéses, hogy ez valaha is megtörténik-e.
Svédország: Volvo és Northvolt
A Northvolt közös vállalatot kíván létrehozni a Volvo Car Grouppal annak érdekében, hogy közösen fejlesszenek és gyártsanak elektromosautó akkumulátorokat. Az első lépés egy kutatóközpont létrehozása volt a skandináv országban, amely már 2022-ben megkezdte a munkát. A Volvo és testvérmárkája, a Polestar 2024-től kezdve összesen évi 15 gigawattórányi akkumulátorcellát kíván vásárolni a skellefteai Northvolt üzemtől, amely 2021 végén kezdi meg a termelést. Két évvel később egy egyelőre ismeretlen helyen egy közösen épített akkumulátorgyár kezdi meg a működést, ahol mintegy 3000 alkalmazott évente akár 50 gigawattóra elektromos autóakkumulátort fog gyártani. Ezeket kifejezetten a Volvo és a Polestar következő generációs akkumulátoros elektromos járműveinek igényeihez igazítják majd.
Következtetés
Valami valóban történik az akkumulátorcellák terén Németországban és Európában. És nyilvánvalóan éppen időben, még mielőtt az elektromobilitás valóban fellendülne a világ ezen részén. Ennek előfeltétele a működő és nagy hatótávolságú akkumulátorok. Minden mindennel összefügg, ezért Németországnak és az EU-nak továbbra is következetesen kell pozícionálnia magát minden tekintetben.
Forrás: AutoMotorSport