Az Európai Unióban újonnan forgalomba hozott elektromos gépjárműveknek 2027 februárjától rendelkezniük kell egy úgynevezett akkumulátor-útlevéllel. A rendelkezés célja, hogy jobban nyomon követhető legyen az akkumulátorok életútja a bányászattól egészen az újrahasznosításig.
Az úgynevezett útlevél elektronikus nyilvántartást biztosít majd az EU piacán lévő összes akkumulátoros eszközről, alkatrészről, sőt, még az alapanyagokról is. Ez annak az új uniós akkumulátor-rendeletnek az egyik pillére lesz, amely a 2006 óta hatályos korábbi irányelveket váltja fel, ennélfogva a neki való megfelelés kötelező.
A rendelet a fokozatosság elve mentén vezeti majd be azokat a követelményeket, amelyek szerint az EU piacán forgalomba hozott akkumulátorok esetében a felhasznált anyagok eredetétől kezdve egészen a fenntarthatósági tényezőkig mindenről számot kell adni.
A digitális „útlevél” lényegében egy kritikus technológia, amely lehetővé teszi 90 információs tétel nyomon követését és átláthatóságát, mindezt úgy, hogy QR-kódokat helyeznek az akkumulátorokba, amelyek több szintű adathoz biztosítanak hozzáférést. Ez lesz az EU első „digitális termékútlevele”, ami ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, számos más iparágban is adaptálható lesz.
A bevezetés mögött álló konzorcium olyan cégekből áll, mint az Umicore, az Audi, BASF, vagy a BMW csoport. Körülbelül egy évvel ezelőtt tették közzé a rendszerre vonatkozó első technikai útmutatót. Ez kiemelte, hogy mely adatmetrikákat és milyen részletességgel kell majd feltüntetni a dokumentumban.
A konzorcium értékelő tanulmányt is közzé tett az akkumulátorútlevélről. amiben átfogóan elemzi az útlevél előnyeit. Megvizsgálja továbbá, hogy az útlevél életbe lépése vagy átültetése milyen kihívások elé állíthatja az érdekelt feleket, a fogyasztóktól kezdve a politikai döntéshozókon át az iparig.
A német Gazdasági és Éghajlatvédelmi Minisztérium (BMWK) finanszírozásával támogatott értékelés az akkumulátorútlevél 12 felhasználási esetét sorolja fel, amelyek közül hármat mélyrehatóan elemez. A felsorolt esetek közül hét megvalósítható a jelenleg előírt adatgyűjtési és megjelenítési követelményekkel, míg a fennmaradó öthöz valószínűleg további szabályozási változtatásokra vagy támogatásra lenne szükség. Az azonnal lehetővé váló felhasználási esetek közé tartozik az ESG-adatok megbízható közlése, a megalapozottabb vásárlási döntések és a használt akkumulátorok szállításának pontosabb kockázatértékelése. Eközben a jelenlegi szabályozási követelményeken túlmutató, az útlevél által elérhetővé váló felhasználási esetek közé tartozik az elhasználódott akkumulátorok fokozott gyűjtése, a jobb iparági teljesítményértékelés és a megalapozott szakpolitikai tervezés.
A útlevél hatással lesz arra, hogy a BESS-ipar gondolkodására is
Amint korábban már említettük, az akkumulátor teljesítménye is szerepel majd az egyes eszközök QR-kódján megjelenő mérőszámok között. Ez lehetővé teszi a maradványérték jobb meghatározását, és azt jelenti, hogy a „független üzemeltetők” beszerzési költségei 2-10%-kal csökkenhetnek, beleértve a műszaki vizsgálati költségeket is.
Az egyes akkumulátorok összetételére és szétszerelésére vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása az újrahasznosítást megelőző előfeldolgozási és kezelési költségek 10-20%-os csökkenéséhez vezethet.
Meg kell jegyezni, hogy az akkumulátorokról szóló uniós rendelet értelmében az akkumulátorok életciklusáért az a „gazdasági szereplő” felel, aki az akkumulátort az EU piacán forgalomba hozza – ez tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy a felelősség a gyártónál vagy a forgalmazónál keresendő.
Szakemberek úgy gondolják, az útlevél által biztosított mérőszámok lehetővé teszik a szükséges tőkebefektetési és működési költségek pontosabb felmérését, ami hasznos lesz a bankképesség igazolásához és értékeléséhez, különösen, mivel világszerte sok új akkumulátorgyár létesül.
Egy biztos: az akkumulátorokról szóló általános rendelet változást fog hozni az akkumulátorok élettartamának végéről és újrahasznosításáról való gondolkodásban.
Borítókép: Allie Carl/Axios