A Waste Management World készített interjút Pascal Mullerrel, a Magyarországon is jelen lévő, a veszélyes hulladékok kezelésében és hasznosításában nagy tapasztalattal rendelkező Veolia Észak-keleti műveleti igazgatójával a hulladékgazdálkodási óriáscég akkumulátor-újrahasznosítással kapcsolatos terveiről – és arról, hogy milyen technológiákkal tervezik az előretörést a piacon.
Az elektromos járművek akkumulátorainak újrahasznosítása kulcsfontosságú a környezeti hatások csökkentése, a természeti erőforrások megőrzése, a körforgásos gazdaság előmozdítása és a fenntarthatóbb mobilitásra való áttérés támogatása szempontjából. Az Eurostat 2020-ban végzett tanulmánya szerint a közlekedés az európai üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátási forrásainak 23,2%-át teszi ki, ami az energiatermelő ágazattal egyenértékű terhelésnek (23,3%) felel meg. Ehhez képest a hulladékgazdálkodás az üvegházhatású gázok mindösszesen 3,3%-áért felel. A különböző közlekedési módok közül a közúti közlekedés az utazási volumen és a felhasznált energia tekintetében minden más közlekedési módot megelőz. A közlekedés környezetre gyakorolt hatásának csökkentése és a 2050-re kitűzött szén-dioxid-semlegességi cél elérése érdekében az európai kormányok az elektromobilitás fejlesztése mellett kötelezték el magukat. Ennek megfelelően az európai országokban a fosszilis tüzelőanyagokat használó új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek értékesítésének végére vonatkozó célértékeket határoztak meg. Ezzel párhuzamosan az elektromos járművek gyártására vonatkozó ambiciózus célkitűzések pedig egyre növekednek.
Franciaországban például 2030-ra évi 2 millió elektromos jármű előállítását tűzték ki célul. Tehát arról van szó, hogy a Franciaországban évente eladott összes járműnek megfelelő mennyiségű elektromos modellt kell gyártani, minden típust együttvéve. Ezen elektromos járművek gyártásának biztosításához a gigagyárak (akkumulátorgyártó üzemek) fejlesztésének el kell érnie a körülbelül 140-160 GWh elektromos energia, azaz 2 millió akkumulátor éves kapacitását.
Pascal Muller a WMW kérdésére válaszolva elmondta, hogy az akkumulátorok kezelésének első lépéseit a Dieuze-i EDI telephelyen végzik. Az akkumulátorban lévő maradék energia miatt először le kell üríteni azt, akár elektromosan, akár elektrolitikusan, úgy, hogy a töltő/kisütő terminálok már ne működjenek. Ez a különösen kényes művelet nagyon pontos eljárásokat igényel, amelyeket a megfelelő engedélyekkel rendelkező, képzett csapatok végezhetnek.
Az akkumulátorok szétszerelése kapcsán az igazgató elmondta, hogy a kábeleket, a hűtőrendszert és egyéb szigetelőket, amelyek az akkumulátor eredeti tömegének mintegy 30%-át teszik ki, eltávolítják és megfelelő ágazatokban újrahasznosítják. A modulokat, az elektromos áramot termelő elemeket eltávolítják, és folytatják az újrahasznosítási folyamatot. A modulok (az akkumulátor tömegének 70%-a) az energiatermeléshez szükséges anyagokból állnak: az elektródák (alumínium- és rézlemezek), az oldószeres elektrolitok, az aktív anyagok (kobalt, nikkel, mangán és lítium), valamint a szeparátorok.
Az őrlés után az oldószereket kivonják a szilárd mátrixból. Ezt a frakciót ezután egy gépesített elválasztó egységbe irányítják, amely lehetővé teszi az egyes összetevők szelektív visszanyerését.
A szétválasztás után 10%-ban főként alumínium-finomságot, réz- és rozsdamentes acélforgácsot, 15%-ban a szétválasztó membránokat alkotó polimereket, valamint az általában „fekete masszának” nevezett aktív anyagot találjuk, amely tartalmazza az összes stratégiai fontosságú fémet: nikkelt, kobaltot és lítiumot.
Arra a kérdésre, hogy mik a Veolia megoldásai az összetevők szétválasztásában és hidrometallurgiai feldolgozásában, Muller úgy válaszolt, hogy az akkumulátorok újrahasznosításával kapcsolatos tevékenységei révén (Euro-Dieuze Industrie – EDI – Dieuze-ban (Moselle), BATREC Svájcban) a Veolia hidrometallurgiai újrahasznosítási megoldásokat dolgozott ki a nikkel/kadmium akkumulátorokban található fémek újrahasznosítására, és eljárásokat vezetett be a D3E és az új elektromos jármű akkumulátor-technológiákból származó Li-ion akkumulátorok felértékelésére. Az Amnéville-ben (Moselle) található CEDILOR telephelyén keresztül rendelkezik más típusú hulladékokban (iszapos kohászati termékek, katalizátorok, vegyi szennyvizek) található fémek kinyerésére szolgáló egységekkel, különösen a nikkel és a cink esetében.
Az értékes komponensek finomítására szolgáló eljárás a fémtartalmú hulladékok vegyi úton történő újrahasznosítása körül hosszú évek alatt kialakult know-how-n alapul: vegyipari és petrolkémiai katalizátorok, hordozható akkumulátorok, felületkezelésekből származó szennyvizek stb.
Az interjú során elhangzott, hogy a Veolia az értékes összetevők finomítására kifejlesztett egy saját eljárást, ami a fémtartalmú hulladékok kémiai úton történő újrahasznosítása körül hosszú évek alatt kialakult know-how-n alapul: a vegyészetből és petrolkémiai anyagokból származó katalizátorok, hordozható akkumulátorok, felületkezelésekből származó szennyvizek stb. alapján. A cél a nikkel, a kobalt és a lítium szelektív kivonása fémsók formájában, amelyek új elemek gyártása során újra felhasználhatók. Az így nyert melléktermékek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek összeegyeztethetők a természetes erőforrásokat helyettesítő finomítási folyamatokban való újrafelhasználásukkal. Tisztasági fokuktól függően a fémszulfát-előállítási folyamatok előtt technikai minőségben, vagy finomítva, prekurzorok előállítása céljából visszaforgathatók az akkumulátorgyártó sorba.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy a teljesítmény fokozatos növelését követően az amnéville-i Cedilor telephelyen található új hidrometallurgiai újrahasznosító egység teljes kapacitással mintegy 7000 tonna feketetömeget, azaz 60 000 akkumulátornak megfelelő mennyiséget lesz képes újrahasznosítani.
Borítókép: SmartWaterMagazine
