Akkumulátor cella
Az elektromos járművek akkumulátorának cellái egy anóddal (negatív elektróda) és egy katóddal (pozitív elektróda) rendelkeznek, amelyeket műanyagszerű anyag választ el egymástól. Az EV-kben lévő akkumulátorok több száz, de akár több ezer egyedi cellából állnak, amelyeket általában modulokba csoportosítanak.
Akkumulátor csomag
Akár több tucat modulból álló csomag.
Anód
Negatív elektróda az akkumulátor cellában.
AC (alternating current)
Váltakozó áram. A hálózati energiaellátás során használt áramtípus, de ilyen hajtja az elektromos autók motorját is.
BEV – Battery Electric Vehicle
Akkumulátoros elektromos jármű, amelyben nincs hagyományos (benzines vagy dízel) erőforrás (bővebben). Az akkumulátoros elektromos jármű kifejezés és a BEV rövidítés kezd kikopni a típusjelzések mögül. Igazából nincs is értelme, hiszen gyakorlatilag minden elektromos jármű akkumulátoros így nyugodtan lehet azokat EV jelzéssel ellátni. Az üzemanyagcellás és egyéb megoldások jelölésére van már külön rövidítés.
BMS
Az akkumulátormodulok és maga a csomag egy sor érzékelővel rendelkezik, amelyek figyelik az egyes alkatrészek által leadott teljesítményt – amely ideális esetben minden cellában és modulban azonos -, valamint a csomag hőjét. Az akkumulátor-kezelő rendszer (BMS) néven ismert szoftvercsomag figyeli ezeket az információkat.
bruttó / nettó akkukapacitás
Az akkumulátorok névleges (bruttó) kapacitása általában csak egy elméleti érték, mivel az autó akkukezelő rendszere nem engedi az elméleti maximális szintre tölteni az akkumulátort, és ugyanígy nem engedi minimális szint alá meríteni, mert ezeket gyakran ismételve hamar tönkre lehetne tenni az akkumulátorokat. A kihasználható (nettó) kapacitás az, amit a közlekedés során felhasználhatunk. A kettő között a különbség többnyire 5-15%, de vannak ennél sokkal nagyobb ráhagyással dolgozó rendszerek is (pl. Ampera), ezek többnyire sokkal tovább is bírják észlelhető akkumulátorromlás nélkül. Sajnos nincs egységes megállapodás az autógyártók között, hogy a nettó vagy a bruttó értékkel reklámozzák az autóikat, így minden típusnál érdemes erre külön rákérdezni. A 2018-as Nissan LEAF esetén a gyártó 40 kWh-t ad meg, de a gyakorlatban felhasználható érték ~38 kWh.
DC (direct current)
Egyenáram. Az elemek és akkumulátorokban eltárolható áramtípus; ilyen formában tárolják az autók akkumulátorai is az energiát.
EPA – US Environmental Protection Agency
A tisztán elektromos hatótáv mérésére használt amerikai módszer. Általában ez az adat szokott a legkisebb értéket mutatni, az amerikai autótulajdonosok kellően realisztikusnak tartják. Fontos megjegyezni viszont, hogy ez a mérési módszer kimondottan az ottani felhasználásra optimalizált (hosszú utak, tartós sebesség, eltérő autóhasználat stb.), így európai szinten torz adatot mutat.
EV – Electric Vehicle
Az elektromos jármű vagy elektromos autó kifejezést és így az EV rövidítés azokat a járműveket jelenti, melyek meghajtása elektromos áramot használ. Általában a teljesen elektromos járműveket értjük ezalatt. Néha azonban a soros hibridekre is alkalmazzák, ahol a belsőégésű motor csak az akkumulátorok töltését végzi, a kerekek meghajtása csak elektromos.
FCEV – Fuel Cell Electric Vehicle
Az üzemanyag cellás elektromos jármű kifejezés és az FCEV jelölés azokat a (tulajdonképpen soros hibrid) járműveket takarja, amikor az elektromos motorok hajtják a kerekeket, de az akkumulátort nem belsőégésű motor tölti, hanem valamilyen üzemanyag cella megoldás. Üzemanyagcellás elektromos autó, amely általában hidrogénből állít elő elektromos energiát; a jobb szabályozhatóság érdekében egy kisebb kapacitású akkumulátorral is rendelkezik. Ilyen például a hidrogén „hajtású” autó, amit néha FCHEV jelöléssel is jeleznek.
hatótáv
Az a táv, amelyet a teljesen feltöltött akkumulátoros elektromos autó önállóan, a hagyományos motor beindítása nélkül (ha van benne) képes megtenni.
HEV – Hybrid EV
A hibrid elektromos jármű kifejezés és a HEV rövidítés tulajdonképpen a köznyelvben használt hibrid jármű vagy hibrid autó kifejezés megfelelője és előfordul még az öntöltő hibrid szóhasználat is. Itt az erőforrás belsőégésű motor és valamilyen szintű elektromos hajtás együttese, de a jármű nem tölthető külső hálózatról.
ICE – Internal Combustion Engine
A belsőégésű motor ilyen módon ICE jelöléssel nagyon ritkán jelenik meg. Azonban nem is olyan távoli az a jövő, amikor az elektromos vagy hibrid típus lesz alapértelmezett és a nagyon ritka, pusztán belsőégésű motorral szerelt modelleket kell külön ICE jelzéssel megkülönböztetni.
Katód
Pozitív elektróda az akkumulátor cellában.
kW
Az a pillanatnyi teljesítmény, amellyel az akkumulátor tölthető, illetve amelyet a motor felvesz az akkumulátorból.
kWh
Az az energiamennyiség, amely az akkumulátorban eltárolható, vagy amennyit a töltés folyamán az akkumulátorba töltünk, illetve amennyit a használat során kiveszünk az akkumulátorból.
kWh/100 km vagy Wh/km
A fogyasztás mértékegysége elektromos meghajtás esetén; középkategóriás autók esetén 13-18 kWh/100 km-es fogyasztás számít általánosnak.
LFP akkumulátor
A lítium-ion akkumulátor másik típusa. Kínában sokkal szélesebb körben használt: lítium-vas-foszfát vagy LFP néven. A vas-foszfát cellák energiasűrűsége lényegesen kisebb, ezért nagyobb akkumulátorokra van szükség ugyanannyi energia (és ezáltal hatótávolság) biztosításához, mint az NMC-alapú akkumulátoroké. Ezt ellensúlyozza azonban, hogy az LFP-cellák kevésbé oxidálódnak rövidzárlat esetén. Az LFP-cellák nem használnak ritka és költséges fémeket. Mind a vasat, mind a foszfátot számos ipari alkalmazásban használják ma, és egyik sem számít ritka vagy erőforrás-korlátozott fémnek. Ezen okok miatt az LFP-cellák kilowattóránként olcsóbbak.
Li-ion – Lithium-ion
A Lithium-ion kifejezés egy akkumulátor típus, egy akkumulátor fajta gyűjtőneve. Jelenleg (számos más megoldás mellett) ez a leggyakoribb akkumulátor technológia, amit elektromos- vagy hibrid autóban használnak. Ár/kapacitás viszonylatában előnyös.
MHEV – Mild Hybrid Electric Vehicle
A lágy hibrid kifejezés és a MHEV rövidítés viszonylag új. Azokat a járműveket takarja, ahol egy kis-teljesítményű és alacsony feszültségű akkumulátorból táplálkozó integrált önindító-generátor csupán a motornak segít be alacsony fordulatszámon.
Modul
Az EV-kben lévő akkumulátorok több száz, de akár több ezer egyedi cellából állnak, amelyeket általában modulokba csoportosítanak.
NMC(A) akkumulátor
A lítium-ion akkumulátor egyik típusa. Észak-Amerikában és Európában legelterjedtebb: nikkel, mangán és kobalt (NMC) vagy nikkel, mangán, kobalt és alumínium (NMCA) keverékét használja. Ezeknek az akkumulátoroknak nagyobb az energiasűrűségük (tömegre vagy térfogatra jutó energia), de nagyobb a hajlamuk arra is, hogy drasztikus rövidzárlat vagy súlyos ütközés esetén oxidálódjanak (kigyulladjanak). A cellagyártók és az akkumulátormérnökök sok időt töltenek a cellák és modulok ellenőrzésével, mind a gyártás során, mind a használat során, hogy csökkentsék az oxidáció esélyét.
PHEV – Plug-in Hybrid Electric Vehicle
A tölthető hibrid elektromos jármű kifejezés és a PHEV rövidítés a köznyelvben plug-in hibridnek vagy konnektoros hibridnek hívott járműveket takarja. Külső forrásból is tölthető hibrid elektromos autó.
REEV (range extended electric vehicle) EREV (extended range electric vehicle)
Hatótávnövelt elektromos autó, amelyben egy hagyományos motor generátorként segíti az elektromotort, ha szükséges.
REX – Range Extender
A megnövelt hatótávú hibrid kifejezés talán még ismerős lehet, de a REX vagy a REx jelzés nagyon ritka. Tulajdonképpen azokat a plug-in, soros hibrideket takarja, ahol a kerekeket mindig és kizárólag az elektromos motor hajtja, a belsőégésű motor csak áramot termel (egy generátoron keresztül) és az akkumulátorokat táplálja.
SOC (state of charge)
Az akkumulátor töltöttségi szintjét százalékosan megadó mérőszám.
SOH (state of health)
Az akkumulátor kapacitásának állapota a gyártáskori kapacitáshoz képest százalékosan megadva.
Szilárdtest akkumulátor
A szilárdtest-akkumulátorok nagyobb energiasűrűséget kínálnak, ami a hasonló lítium-ion akkumulátorokhoz képest nagyobb hatótávolságot tesz lehetővé. A mérnökök azon dolgoznak, hogy csökkentsék a szilárdtest-cellák előállításának anyagköltségét. Illetve ezeknek a celláknak az élettartamát is drámaian javítani kell ahhoz, hogy egy HEV, PHEV vagy BEV több ezer teljes kisütési ciklusát elviseljék.
WLTP – Worldwide Harmonised Light Vehicles Test Procedure
A tisztán elektromos hatótáv mérésére használt új módszer, mely a korábbinál (NEDC) jobban leképezi az átlagos valós használatot.
Elektrolit
Az a közeg a cellában, amelyen át az ionok a katód és az anód között vándorolnak töltéskor és kisütéskor. A lítiumion-akkumulátorokban többnyire folyadék: szerves oldószerekben oldott lítiumsó. Gyúlékony, ezért a cella biztonsága nagyrészt rajta múlik. A szilárdtest-akkumulátorban szilárd anyag veszi át a helyét.
Energiasűrűség
Megmutatja, mennyi energiát tárol az akkumulátor egységnyi tömegben (Wh/kg) vagy térfogatban (Wh/l). Minél nagyobb, annál könnyebb és kisebb lehet az akkumulátor ugyanakkora hatótávhoz. Cellaszinten ma nagyjából 160–200 Wh/kg az LFP, 250–300 Wh/kg az NMC cellák jellemző értéke. A kész akkumulátorcsomagé ennél kisebb, mert a burkolat, a hűtés és az elektronika is súlyt ad hozzá.
Energiatároló (BESS, ESS)
Akkumulátoros energiatároló rendszer (Battery Energy Storage System): konténerekbe vagy szekrényekbe szerelt akkumulátorok, inverterrel és vezérléssel. Akkor töltődik, amikor bőven van áram, például délben a napelemekből, és akkor adja vissza, amikor kevés. A hálózat egyensúlyát is segíti, mert másodpercek alatt képes áramot felvenni vagy leadni. Két számmal szokás jellemezni: a MW azt mutatja, mennyit tud egyszerre leadni, a MWh azt, hogy összesen mennyit tárol. Ma a legtöbb ilyen rendszer LFP cellákkal épül. Háztartási méretben, néhány kWh-s kivitelben is létezik.
Katódanyag (CAM)
A katód aktív anyaga (cathode active material): finom por, amelyet alumíniumfóliára visznek fel. Ez határozza meg a cella kémiáját és nagyrészt a teljesítményét is: az NMC-katódban nikkel, mangán és kobalt, az LFP-katódban vas és foszfát van. Prekurzorból (pCAM) és lítiumvegyületből készül, magas hőmérsékletű hőkezeléssel. Rendszerint ez a cella legdrágább alkotórésze.
Környezethasználati engedély
A környezetre jelentős hatást gyakorló üzemeknek, így az akkumulátor- és alapanyaggyáraknak is hatósági engedély kell a működéshez. Magyarországon két fajtája van: a környezeti hatásvizsgálat végén kiadott környezetvédelmi engedély és az egységes környezethasználati engedély, amely kibocsátási határértékeket, mérési és jelentési kötelezettségeket ír elő. A két eljárás össze is vonható. Az engedélyt rendszerint a vármegyei kormányhivatal környezetvédelmi hatósága adja ki; az eljárás nyilvános, a lakosok és a civil szervezetek észrevételt tehetnek, és közmeghallgatást is tartanak. Ha az üzem bővül vagy technológiát vált, az engedélyt módosítani kell, ez is külön eljárás. A szabályokat a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet tartalmazza.
MWh, GWh
A kWh nagyobb egységei: 1 MWh (megawattóra) 1000 kWh, 1 GWh (gigawattóra) 1000 MWh, vagyis egymillió kWh. Az akkumulátorgyárak éves gyártókapacitását GWh-ban adják meg: 1 GWh nagyjából 15 ezer autó akkumulátorára elég, ha mindegyikben 65 kWh-s csomag van. Az energiatárolóknál a MWh a tárolt energia, a MW (megawatt) pedig a teljesítmény: egy 10 MW / 20 MWh-s tároló két órán át tud teljes teljesítménnyel áramot adni.
Nátrium-ion akkumulátor
Olyan akkumulátor, amelyben a lítium helyét a nátrium veszi át. A nátrium a konyhasóban is megtalálható, ezért olcsó és bőven van belőle. A katódjához nem kell nikkel és kobalt, az anódja grafit helyett rendszerint úgynevezett kemény szén. Hidegben jobban teljesít, mint a legtöbb lítiumion-akkumulátor, és a melegedést is jobban tűri, viszont kisebb az energiasűrűsége. Eddig főként energiatárolókban, kisautókban és robogókban terjed.
NMP – N-metil-2-pirrolidon
Oldószer, amellyel a katódmasszát keverik: feloldja a kötőanyagot, hogy a katódanyag egyenletes rétegben kerülhessen az alumíniumfóliára. Szárításkor elpárolog; a gyárak a gőzét visszanyerik, és többnyire újra felhasználják. Az EU-ban a reprodukciót károsító anyagok közé sorolják, ezért munkahelyi és kibocsátási korlátozások vonatkoznak rá. Az akkumulátorgyárak környezetvédelmi vitáiban gyakran szóba kerül. Az anód gyártásánál többnyire víz az oldószer.
Szeparátor
Vékony, likacsos műanyag fólia, többnyire polietilénből vagy polipropilénből, amely a cellában az anódot és a katódot választja el. Megakadályozza, hogy a két elektróda összeérjen és rövidzárlat keletkezzen, a pórusain át viszont az ionok szabadon áthaladhatnak. A felületét gyakran kerámiaréteggel vonják be, hogy jobban bírja a hőt. Az úgynevezett nedves eljárással gyártott fóliához olajat és vegyi oldószert is használnak.
Újrahasznosítás
Az elhasznált akkumulátorokból és a gyártási selejtből visszanyerik az értékes fémeket: a lítiumot, a nikkelt, a kobaltot, a mangánt, a rezet és az alumíniumot. Az akkumulátort lemerítik, szétszerelik, majd aprítják. Az így kapott por a fekete massza, ebből vegyi oldással (hidrometallurgia) vagy kohósítással (pirometallurgia) választják ki a fémeket. Az EU akkumulátorrendelete 2027 végére a lítium 50, a kobalt, a nikkel és a réz 90 százalékának visszanyerését írja elő, 2031 végére 80, illetve 95 százalékét. 2031-től az új akkumulátoroknak meghatározott arányban újrahasznosított anyagot is tartalmazniuk kell. Európában ma a feldolgozott anyag nagy része még gyártási selejt, mert kevés autóakkumulátor ért az élettartama végére. Az újrahasznosítás előtt az akkumulátor második életet is kaphat: a járműből kikerült, de még használható akkumulátort energiatárolóban hasznosítják.
Akkumulátor-útlevél
Digitális adatlap, amelyet az EU akkumulátorrendelete ír elő: 2027 februárjától minden elektromos járműbe, elektromos kerékpárba, rollerbe szánt akkumulátornak és a 2 kWh-nál nagyobb ipari akkumulátoroknak kell. Az akkumulátoron lévő QR-kóddal érhető el. Benne van többek között a gyártó, a cellák kémiája, a szén-dioxid-lábnyom, az újrahasznosított anyag aránya és az akkumulátor állapota. A cél, hogy a javító, a második élethez átvevő és az újrahasznosító is tudja, mivel dolgozik.
Áramgyűjtő fólia
Vékony fémfólia, amelyre az elektróda aktív anyagát felviszik, és amely az áramot a cellából kivezeti. A katódnál alumínium, az anódnál réz; vastagsága mindössze néhány, legfeljebb 15–20 mikrométer. A rézfóliát többnyire elektrolitikus eljárással, fémoldatból leválasztva gyártják.
Cellaformátum
Az akkumulátorcella külső kialakítása. A hengeres cella fémházas, a neve gyakran a méretét adja meg: a 4680-as például 46 mm átmérőjű és 80 mm magas. A prizmatikus cella merev, téglatest alakú, többnyire alumíniumházas. A tasakos (pouch) cella lágy, alumínium-műanyag fóliába zárt lap. Mindegyiknek más az előnye a helykihasználásban, a hűtésben és a gyártásban, ezért a gyártók között nincs egységes választás.
CTP – cell-to-pack
Olyan felépítés, amelyben a cellák modulok nélkül, közvetlenül az akkumulátorcsomagba kerülnek. A modulok kerete és alkatrészei elmaradnak, így ugyanakkora helyre több cella fér, a csomag egyszerűbb és olcsóbb lesz. Továbbfejlesztett változatában a cellák már a jármű alvázának részei (cell-to-body, cell-to-chassis).
Ciklusélettartam
Azt mutatja meg, hány teljes feltöltést és kisütést bír ki az akkumulátor, mielőtt a kapacitása egy határ alá, rendszerint az eredeti 80 százaléka alá csökken. Az LFP cellák jellemzően több ezer ciklust bírnak, az NMC cellák általában kevesebbet. Az élettartam azon is múlik, milyen gyakran töltik gyorstöltővel, milyen hőmérsékleten használják, és mennyire merítik le.
EU akkumulátorrendelet
Az Európai Unió 2023/1542-es rendelete, amely 2023 augusztusában lépett hatályba, és felváltotta a korábbi, 2006-os irányelvet. Az akkumulátor egész életútját szabályozza a nyersanyagtól az újrahasznosításig: szén-dioxid-lábnyom bevallását, a nyersanyagok beszerzésének átvilágítását, gyűjtési és visszanyerési célokat, az újrahasznosított anyag kötelező arányát írja elő, és bevezeti az akkumulátor-útlevelet. A rendelkezései lépcsőzetesen, 2036-ig lépnek életbe.
Fekete massza (black mass)
Az újrahasznosításra szánt akkumulátorok aprításából és rostálásából kapott sötét por. Lítiumot, nikkelt, kobaltot, mangánt és grafitot tartalmaz, ezért önálló árucikk, amelyet adnak-vesznek. Ebből nyerik vissza a fémeket, többnyire hidrometallurgiai eljárással.
Gigagyár
Nagy kapacitású akkumulátorcella-gyár, amelynek éves termelését GWh-ban mérik. A szót a Tesla nevadai gyára tette ismertté (Gigafactory). Magyarországon Gödön, Iváncsán és Debrecenben működik vagy épül ilyen üzem.
Grafit
A lítiumion-akkumulátorok anódjának legelterjedtebb aktív anyaga: a szénatomok rétegei közé töltéskor beépülnek a lítiumionok. Lehet természetes, bányászott grafit, vagy mesterséges, amelyet kőolajkokszból nagyon magas hőmérsékleten állítanak elő. Az anódnak szánt grafit feldolgozása nagyrészt Kínában történik, ezért az EU a kritikus nyersanyagok közé sorolja.
Gyorstöltés
Egyenáramú (DC) töltés nagy teljesítménnyel, a nyilvános töltőkön jellemzően 50 és 350 kW között. A gyártók rendszerint azt adják meg, mennyi idő alatt tölthető az akkumulátor 10-ről 80 százalékra, mert a teli állapot közelében a töltés az akkumulátor védelmében lelassul. A gyakori gyorstöltés gyorsabban öregítheti az akkumulátort.
Hidrometallurgia
Fémkinyerés vizes oldatokkal: a fekete masszát savban oldják, majd az oldatból lépésenként választják ki a nikkelt, a kobaltot, a mangánt és a lítiumot. Kisebb hőmérsékleten dolgozik és kevesebb energiát igényel, mint a kohósítás (pirometallurgia), és a lítiumot is jól visszanyeri. Az akkumulátor-újrahasznosításban ma ez a legelterjedtebb eljárás.
IRA – Inflation Reduction Act
Amerikai törvény 2022-ből, amely adókedvezményekkel ösztönözte az elektromos autók vásárlását és az akkumulátorok hazai gyártását. A vásárlói adójóváírás (legfeljebb 7500 dollár) ahhoz volt kötve, hogy az akkumulátor és nyersanyagai mekkora része származik az Egyesült Államokból vagy szövetségeseitől; ezt 2025 szeptemberének végével megszüntették. A gyártói kedvezmény, amely a cellák és modulok minden kWh-ja után jár, megmaradt, szigorúbb feltételekkel.
Környezeti hatásvizsgálat
Hatósági eljárás, amely egy beruházás várható környezeti hatásait még az engedély előtt felméri. A beruházó hatástanulmányt készít a levegőre, a vízre, a talajra, a zajra és az élővilágra gyakorolt hatásokról, a hatóság ezt szakhatóságok bevonásával bírálja el, a nyilvánosság pedig véleményt mondhat. Ha az eredmény kedvező, környezetvédelmi engedélyt adnak ki. Nem minden beruházás köteles rá: egyes esetekben előzetes vizsgálat dönt arról, kell-e.
Kritikus nyersanyag
Olyan nyersanyag, amely gazdaságilag fontos, de a beszerzése kockázatos, mert kevés országból érkezik. Az EU 2024-es rendelete (Critical Raw Materials Act) listába szedi ezeket; az akkumulátorgyártás szempontjából a lítium, a nikkel, a kobalt, a mangán és a természetes grafit a legfontosabb. A rendelet célja, hogy 2030-ra az EU éves igényének legalább 10 százalékát saját bányászatból, 40 százalékát saját feldolgozásból, 25 százalékát újrahasznosításból fedezze, és egyetlen nyersanyagból se függjön 65 százaléknál nagyobb mértékben egyetlen országtól.
LDES – Long Duration Energy Storage
Hosszú idejű energiatárolás: olyan tároló, amely sok órán át, jellemzően legalább 8–10 órán át képes áramot adni, szemben a ma elterjedt, 2–4 órás lítiumion-tárolókkal. Ide tartozik például a vanádium redox-áramlásos akkumulátor, a nátrium-kén akkumulátor, a szivattyús-tározós erőmű és a sűrítettlevegős tárolás. Akkor van rá szükség, amikor a nap- és szélenergia arányának növekedésével a több órás, akár napokig tartó kiesést is át kell hidalni.
Lítium-hidroxid
Lítiumvegyület, amelyből a katódanyag lítiumtartalma származik. Főként a nagy nikkeltartalmú NMC katódokhoz használják, az LFP katódokhoz inkább lítium-karbonát kell. Kőzetből (spodumenből) vagy sós tavak vizéből állítják elő.
Második élet
Ha egy járműakkumulátor kapacitása az eredeti 70–80 százaléka alá csökken, az autóban már kevésbé hasznos, de helyhez kötött energiatárolóban még évekig működhet. Ezt nevezik második életnek. Az akkumulátort ilyenkor átvizsgálják, szükség esetén újracsoportosítják a modulokat, és csak a második élet után kerül újrahasznosításra.
Nátrium-kén akkumulátor
Magas hőmérsékleten, nagyjából 300 °C-on működő akkumulátor, amelyben olvadt nátrium és kén az elektróda, kerámia pedig az elektrolit. Nem azonos a nátrium-ion akkumulátorral. Évtizedek óta használják nagy, hálózati energiatárolókban, mert hosszú, akár 6 órás kisütésre is alkalmas és hosszú az élettartama.
Prekurzor (pCAM)
A katódanyag előanyaga (precursor cathode active material). Az NMC katódoknál nikkel-, mangán- és kobalt-szulfát oldatából csapadékként leválasztott fém-hidroxid por. Lítiumvegyülettel összekeverve, magas hőmérsékletű hőkezeléssel lesz belőle katódanyag (CAM).
Szilícium anód
Olyan anód, amelyben a grafit mellett vagy helyett szilícium tárolja a lítiumot. A szilícium tömegre vetítve elméletileg mintegy tízszer annyi lítiumot képes befogadni, mint a grafit, így nagyobb lehet az akkumulátor energiasűrűsége. Hátránya, hogy töltéskor erősen megduzzad, ami idővel károsítja az elektródát, ezért ma többnyire kis arányban keverik a grafithoz, vagy szén-szilícium kompozit formájában használják.
Forrás:
EU akkumulátorrendelet (2023/1542)
EU kritikus nyersanyagokról szóló rendelet (2024/1252)
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
